bushi.hu - HOME







 Megosztás a Facebook-on    SZAMURÁJOK >>> HANYATLÁSA Megosztás a Facebook-on



A szamuráj korszak hanyatlása


Mucuhito császár trónralépése 1868. január 3-án híveinek többsége számára keserű csalódásokat tartogatott. ők ugyanis abban bíztak, hogy az ifjú császár apja nyomdokaiba fog lépni, és minden energiáját arra fordítja majd, hogy elűzze az idegeneket, és a határokat útólag lezárja.
Ezúttal azonban az alma igen messze esett fájától.

samurai szamuráj
Mucuhito atyjával ellentétben kezdettől fogva megingathatatlanul állt a haladás oldalára. Ebben fiatal tanácsadóira is támaszkodhatott.

Azt vallotta, hogy csak egy korszerű Japánnak van esélye arra, hogy a világhatalmakkal sikeresen szembeszálljon. Országa ezért nem zárkózhat el többé, éppen ellenkezőleg, minél szélesebbre kell tárja kapuit, hogy a modern világhoz a lehető leggyorsabban felzárkózhasson.

Ilyen irányú törekvését azzal is igyekezett hangsúlyozni, hogy kormányát Meidzsinek, vagyis "felvilágosult kormányzat"-nak nevezteAz elmaradott ország korszerűsítése néhány éven belül lélegzetelállító tempóban indult meg.

Ezzel egyidejűleg a Meidzsi kormányzat lépésről lépésre felszámolta a letűnt uralom utolsó nyomait is. 1871-ben érvénytelenítették a daimjók hatalmi jogait. Két évvel később, 1873-ban újabb csapás érte a szamurájokat: eltörölték az ősidok óta kötelező rizsadót, amit a parasztoknak a daimjónak kellett beszolgáltatniuk, és ami a harcosok rendjének többségét táplálta. Helyébe egy állami pénzben fizetendő adó lépett.

Végkielégítésképpen a szamurájok egyszeri alkalommal egy bizonyos összeget kaptak, készpénzben vagy kötvényekben. 1876-ban a harcosok rendjének képviselőit megfosztották méltóságuk külső jeleitől is: ezentúl tilossá vált a daisó (a két kard) viselése.

Mindezek betetőzéséül 1884-ben a szamurájok elvesztették nemesi címüket is. Az angol mintát követő, újonnan alapított japán nemesség kereken 600 ezer tagja közé a letűnt uralkodó osztály képviselőinek csak elenyésző töredéke jutott be.Sokan úgy érezték, összedőlt a világ. Kétségbeesetten próbálták az idő kerekét visszafelé forgatni.

Az 1876-os Haitorei szerződés megtiltotta a nyílttéri kard- és fegyverviselést. (Leszámítva persze a rendőri erők fegyvereit.) A rendelkezés mélyen megalázta a még fegyvert viselő szamurájokat, akik Saigo Takamori – japán daimjó – köré gyűltek. Saigo Takamori (korábbi császári hadvezér) a megmaradt szamurájok élére állva 1877 januárjában lázadást kezdett, mely végül a szamuráj rend legutolsó felkelése lett! A lázadók majd kilenc hónapig tartottak ki. Végül tartalékaik végén, vesztésre állva Saigo megsebesült, és seppukut követett el.

Három alkalommal, 1874-ben, 1876-ban és 1877-ben kisebb-nagyobb csoportok fellázadtak a gyűlölt Meidzsi uralom ellen, de mindhiába. Amikor 1889-ben az ország új alkotmányt kapott, a régi rend legelszántabb híveinek is be kellett látniuk: a szamuráj dicsőség napja mindörökre leáldozott, és nem is fog soha többé felvirradni.

Végül győzött a modernizáció és a shogun oldalán harcolóknak menekülnie kellett, lázadóknak tekintették őket. 

A szamurájok kora leáldozott. Az egykori büszke harcosok megélhetési gondokkal küszködtek. A feudalizmus egy csapásra véget ért és szembe kellett nézniük a valósággal, a megélhetésükért cserébe munkát kellett vállalniuk, ami nagyon nehéz dolog volt ugyanis a szamurájok legnagyobb és majd egyetlen tehetsége a kivételes harcművészeti jártasságuk volt.


bushi.hu
A szamurájok korszakuk hanyatlásával nem tűntek el, tovább élnek, de nem csak japánban, a világ talán minden táján felfedezhetjük szellemüket.

Ma úgy hívják őket:

HARCMŰVÉSZEK.







Bushi - www.bushi.hu © 2009 Minden jog fenntartva! | by robagekis

Live Support