HARCMŰVÉSZETI
STÍLUS >>>
AIKIDO
|
 |
" Az
igazi harcos mindig három fegyverrel rendelkezik: a békesség ragyogó
kardjával,a
bátorság, bölcsesség
és barátság tükrével, valamint a
megvilágosodás értékes drágakövével."
Uesiba
Morihei |
|
Az
aikido
tradicionális alapokra épülő modern, japán harcművészet.
Alapítója
Uesiba Morihei, ismertebb nevén
O-szenszej azaz Nagymester, Nagy
tanító.
Az
aikidó gyakorlati technikái a kifinomult
mozgáson, az ellenfél erejének érzékelésén és elvezetésén,
valamintannak szétszórásán vagy az ellenfélre való visszafordításán
alapulnak.
Az Alapító (Uesiba Morihei)megfogalmazása szerint az aikidó egy olyan
Út,
amellyel le tudjuk győzni a konfliktusokat magunkban, és amellyel békét
teremthetünk a Világegyetemben. Ennek megfelelően az aikidó
gyakorlása során nem létezik ellenfél vagy
ellenség,
hanem partner van, akit vezetnünk és irányítanunk
kell. A gyakorlónak tehát nem a pusztításra, hanem minden esetben az
építő jellegű konfliktuskezelésre kell
törekednie. |
Alapítása
 |
Uesiba
Morihei, az Alapító
fiatal korában számos harcművészetben szerzett magas szintű
tapasztalatot. Ezek közül a Takeda Szókakutól tanult
Daitó-rjú Dzsú Dzsucu és a Jagjú Sinkage-rjú
Kendzsucu
hatásai, valamint a kínai belső irányzatok közül ismert Pakua
Csang kitérő mozgástechnikái a legszembetűnőbbek. Az alapító
spirituális fejlődésére – a
harci gyakorlatok mellett jelentős befolyással volt az, hogy
az
Omoto-kjó
nevű sintó szekta követőjévé vált. A
szekta célja a Béke Királyságának megalapítása volt, amelyet Mongólia
területén szerettek
volna felépíteni. Ez a szellemi hatás az aikidóban is jelentkezik.
Ó-szenszej
ennek hatására ismerte fel, hogy a budóban
a harcművészetek gyakorlása és a filozófiai, spirituális tanítások
ismerete egyaránt fontos. Az aikidó alapelvei a későbbiektől szorosan a
taoista
világképre épülnek, s ahogy Uesiba Morihei is sokszor hangsúlyozta: az
aikidó megvalósítása során elengedhetetlen a Jin és Jang
kölcsönhatásának a megismerése, és a gyakorlatban történő alkalmazása.
|
|
Az
aikidó szót
három ideogramma alkotja:
- Az
AI jelöli az
egységet, az egyesítő cselekvést, az egyesülést, a harmóniát.
- A
KI írásjele a
rizsfőzés során felszálló gőzt jelképezi, így a levegőhöz, a légzéshez,
az életerőhöz kapcsolódik. A távolkeleti gondolkodásban a KI az
univerzumot átható egyetemes energiát jelenti.
- A
DÓ két
részből álló, egy fejet, valamint az előre haladó mozgást ábrázoló
ideogramma, mely egy járás közben az útját fürkésző emberként
értelmezhető; ezt általában ösvénynek, útnak, az emberiség
szolgálatában végrehajtott feladatnak fordítják.
A
három szótag
leggyakoribb magyarázata alapján az aikidó leginkább ismert
fordítása „Az Univerzum energiájával való
egyesülés útja”.
|
 |
A
védekezés etikája
Az
aikidó gyakorlásának kulcsfontosságú,
alapvető eleme a védekezés etikájának ismerete; ez az, ami O-szenszej
művészetét a harcművészetek többségétől megkülönbözteti. A védekezés
etikája az alábbi négy szintre osztható:
|
- A
gyakorló
provokáció nélkül, saját maga
kezdeményezi a támadást, és megöli a másikat. Provokáció nélküli,
agresszióból eredő közvetlen támadás – a négy fázis közül erkölcsileg
ez képviseli a legalacsonyabb szintet. A harci módszerek ismerői közül
például a nindzsák
dolgoztak ilyen szellemben.
- A
gyakorló
nem közvetlenül támadja meg a
másikat, hanem kiprovokálja, hogy az támadjon. Erre a gyakorló
megsemmisítő erejű védekezéssel reagál, megöli a támadót. Erkölcsileg
csupán lehelletnyi választja el az előzőtől. Sok példa van erre, az erő
fitogtatásából eredő kihívásos küzdelmek hasonlóak ehhez.
- A
gyakorló
békés szándékú: nem támadja,
nem provokálja a másikat – viszont mikor a másik váratlanul megtámadja
őt, nem kíméli a támadót, csak
a saját biztonságára és épségére gondol, miközben súlyosan megsebesíti
vagy megöli a támadóját. Ez a
viselkedés ismerős a legtöbb japán és kínai harci módszerben, és a
szamuráj hagyományokban is. Miközben a gyakorló saját magát védi a
sérülésektől, a módszere a másik elpusztításával jár.
- A
gyakorló
békés szándékú: nem támadja,
nem provokálja a másikat – viszont mikor a
másik váratlanul megtámadja
őt, olyan szakértelemmel és kontrollal védi meg magát, hogy a
támadónak
nem kell meghalnia, sőt mégcsak súlyosan megsérülnie sem. A támadót
ellenőrzése alatt tartva lehetőséget teremt a helyzet legjobb
megoldására. Az aikidó célja ez utóbbi harcművészeti elv gyakorlati
megvalósítása.
|
Gyakorlás
Az
aikidó gyakorlása többnyire páros helyzetekben zajlik. Az egyik fél (az
úgynevezett uke) egy meghatározott támadást indít a
másik fél irányába. A másik fél (tori vagy nage),
– eleinte egy meghatározott technikával, majd később szabadon
választott módon (dzsiju-vaza - szabad harc) –
semlegesíti a támadó fél akcióját. A tori jelentése az a fél, aki a
technikát végrehajtja; az
uke jelentése pedig az a fél, akin a technikát végrehajtják.
A
gyakorlás történhet állóhelyzetben (tacsi-vaza);
szeizában, vagyis térdelő ülésben (szuvari-vaza);
illetve úgy,hogy az uke álló helyzetből támad a szeizában lévő torira
(hanmi-hantacsi-vaza).
Az
uke által végrehajtott támadás lehet fogás, ütés, vágás, rúgás,
történhet szemből
és hátulról. Mivel az aikidó nem támadó jellegű harcművészet, a
gyakorlás során ezen támadásokra nem
fektetnek akkora hangsúlyt, mint a többi harcművészetben.
Ugyanakkor
az
őszinte és erőteljes támadások a feltételei annak, hogy az
aikidó-technikákat helyesen lehessen gyakorolni.
Az
aikidóban nem rendeznek versenyeket, hanem bemutatókon népszerűsítik a
harcművészetet, a tanulók pedig a folyamatos munkájuk értékelésével és
a vizsgagyakorlatok
bemutatásával léphetnek magasabb fokozatra.
Az
aikidó gyakorlásának másik pillérét a fegyveres gyakorlatok jelentik.
Az edzéseken használt fegyverek fából (ritkábban műanyagból) készülnek;
ilyenek a (fakard), dzsó
(bot), illetve tantó (fából készült, kés alakú
gyakorlófegyver). A bokkennel való gyakorlást aiki-kennek,
a dzsóval való gyakorlást aiki-dzsónak nevezik.
Az
aikidóban számtalan kidolgozott technika van, ezeknek pedig több ezer
változata ismert. A védekezést
fogások, csavarások, leszorítások és
dobások által valósítja meg
a gyakorló. Ezen túl pedig a gyakorlás
célja nemcsak az, hogy az adott technikák használatát minél jobban
megtanulja a gyakorló, hanem az is, hogy rajtuk keresztül megértse azon
elveket, amelyek az aikidó lényegét jelentik, s amelyek
által később megszabadulhat a technikák alkalmazásának kötöttségeitől.
A
helyes távolság megtartása, az időzítés, a saját stabil állapot
megtartása, az ellenfél kibillentése, a támadó
erejének elvezetése, a testi-lelki és szellemi egyensúly megvalósítása
– mind az aikidó alapvető elveit jelentik. |
O-szenszei
legfontosabb szabályai az aikidó gyakorlására
- Az
aikidó egyetlen csapással dönt életről
és halálról, ezért a tanítványoknak gondosan kell követniük
instruktoruk tanításait, és nem szabad vetélkedni, hogy lássák, ki a
legerősebb.
- Az
aikidó egy olyan út, ami megtanít több
ellenséggel bánni egyszerre. A tanítványoknak képezniük kell magukat,
hogy ne csak előre, hanem minden oldalra tudjanak figyelni.
- Az
edzésnek mindig kellemes és vidám
légkörben kell folynia.
- Az
instruktor csak egy kis szemszögét
tanítja a művészetnek. Sokoldalú alkalmazásait minden egyes
tanítványnak magának kell felfedeznie szüntelen gyakorláson és edzésen
keresztül.
- A
mindennapi
gyakorlásban
először kezdd a
tested megmozgatásával és aztán haladj az intenzív gyakorlás
felé.
- Sose
erőltess bármit természetellenesen vagy ésszerűtlenül. Ha ezt a
szabályt követed, akkor még az öregek sem fognak megsérülni,
és
kellemes és vidám légkörben folyhat a gyakorlás.
- Az aikidó célja
a
test és a
lélek edzése,
őszinte és komoly emberek kifejlesztése. Mivel ezeket a technikákat
csak a beavatottak tanulhatják, ne áruld el
másoknak, mert az lehet a
következménye, hogy gengszterek kezdik el használni.
|
Szellemi
háttér
Az
aikidó gyakorlásának célja a test és az elme fejlesztése, valamint az
Univerzum valódi természetének és mibenlétének a megértése. Amennyiben
ez sikerül, az egyén összhangba kerül a világmindenséggel, s az így
keletkező harmónia kioltja, feloldja
azt a feszültséget, amit a támadó
szándék hozott létre. Az aikidóban tehát nem arra kell törekedni, hogy
felülkerekedjünk az ellenfelünkön, hanem arra, hogy összhangba
kerüljünk vele,és a harmóniával kioltsuk a diszharmóniát. A technikák
tehát nem harci technikák, nem a pusztítás a céljuk, hanem a partner és
ezáltal önmagunk megismerésének, s a világegyetem megértésének
eszközei. Változtasd
meg az érzékelésed arról, hogy valójában hogyan is néz ki és működik a
világegyetem. A harci technikákat alakítsd a tisztaság, jóság és
szépség hordozóivá,
és sajátítsd el ezeket magas szinten.
Amikor az eget, földet és emberiséget összekötő, mindent harmóniába
hozó kard
testet ölt, az ember felszabadul, és képessé válik megtisztítani és
keményen alakítani önmagát.
"Ne
gondolkozz a technikán, ha feltűnik az ellenfél! Ha így teszel, ez azt
bizonyítja, hogy túlságosan leköt téged! Az aikidóban ha létezik
ellenfél, valójában mégsem létezik. Mivel voltaképpen egyek vagytok, ha
te mozdulsz, ő követ téged. Tehát, ha úgy mozogsz, ahogy azt te
szeretnéd, az ellenfél veled együtt mozog."
Forrás:
Wikipédia
|
► Aikido
a weben
Magyar
Aikidó Szövetség
|
|