bushi.hu - HOME




 Megosztás a Facebook-on    STÍLUSOK >>> CAPOEIRA Megosztás a Facebook-on





A capoeira szó jelentése sokrétű.

A mai brazil-portugálban jelentése baromfiudvar. A capoeira szóval illetik az afro-brazil hagyományból eredő harcművészet különböző játékait tömörítő stílust is.
capoeira

"Mikor csinálsz egy 'martellót', rúgj úgy, hogy a saját lábad törjön el, amikor csinálsz egy 'galopantét' üss úgy, hogy eltörjön a kezed. Mikor pedig az ellenfelet dobod el, dobd úgy, hogy egy lukat vájjon a betonba"

Alapelve:

A capoeira afro-brazil harcművészet, amelyben nem verekednek hanem játszanak a küzdők. A capoeira játékot a gyakorlók alkotta körben játszák. A játékosok a zenekar és a kör szélén állók adta ütemre játszanak. A cél az, hogy az egyik játékos a másik fölébe kerüljön, a másikat mozgás és cselekvésképtelen helyzetbe hozza.

A capoeirában nem a nyers erőt, hanem a furfangot és a cseleket ismerik el igazán. Technikai repertoárja nagyon széles, jelemzően rúgások, ütések, földrevitelek és akrobatikus elmozgások közül válogathatnak a játékosok. A capoeirások mindenek felett tisztelik az axe-t, azaz az energiát, amely a körben keletkezik.

Története:

A capoeira története Brazíliában körülbelül 300 évvel ezelőtt, a rabszolgaság idején kezdődött. A portugálok rabszolgákat vásároltak Afrikából, akiket a cukor és dohány ültetvényeiken dolgoztattak. Több mint kétmillió rabszolga érkezett az országba. Három fő területre kerültek Brazíliában : Bahia, Recife, és Rio de Janeiro környékére.

Rio-ban és Recife-ben a rabszolgák különböző afrikai etnikumhoz tartoztak. Többen közülük ellenséges törzsekben éltek Afrikában és emiatt nehéz volt egy közösségbe kényszeríteni őket. Egyetlen közös pontjuk az Orixa (orisá) kultusz volt. A legtöbb Rio államban dolgoztatott rabszolga Bantu származású volt, míg Bahiában az észak-afrikai területekről elhurcolt feketék voltak többségben.

Az elviselhetetlen körülmények hatására rengeteg rabszolga kockáztatta meg a szökést.A vadonban kis közösségeket alkottak, amelyekben a capoiera volt az összetartó kapocs. Önvédelmi technikákat gyakoroltak és fejlesztettek ki. Nem kizárt, hogy nemcsak a vallásuk keveredett a helyi indián őslakossággal, hanem kultúrájuk más részei is, esetleg a harci technikák szintén hatással voltak a feketékre - például a sarkon való ülés (belépéskor a rodába) egyértelműen az indiánok hatására került a capoeirába.

Az újra elfogott rabszolgák aztán visszatérve az ültetvényekre, gyakorolni és tanítani kezdték a többieket. Minden vasárnap pihenőnapjuk volt, amikor a capoierát gyakorolták. Zene, tánc, és rituálé épült be a capoierába, elrejtve a portugálok elől, hogy rabszolgáik halálos küzdelemre készítik fel magukat. Huszönöt év alatt tizenegyszer szerveztek felkelést a portugál kolóniák ellen, amelyek végül a rabszogaság megszüntetéséhez vezettek 1888, május 13-án.

Felszabadulásuk után a legtöbb rabszolga nem tért vissza Afrikába, hanem a nagyobb városokba költöztek az ültetvényekről. A nagyvárosokban azonban nem kaptak munkát, ezért bandákba szerveződve bűnözésből éltek, vagy politikusok alkalmazták őket, mint testőröket harci tudásuk miatt. A legismertebb capoieristák a rendszer ellenfelei voltak. Az 1890-es években számos befolyásos ember is művelte a capoierát.

Ez fenyegetést jelentett a kormány számára, ezért elit politikai rendőrséget alapítottak a helyzet kézben tartására. Mikor ez hatástalannak bizonyult velük szemben, egy rendkívül szigorú törvényt hoztak, amelynek tíz fejezete kifejezetten a capoeirával kapcsolatos tevékenységeket tiltotta, beleértve a gyakorlást is.

Hogy a törvénynek érvényt szerezzen, az elnök kinevezett egy Sampaio Ferraz nevű embert, aki a brazil történelem legkegyetlenebb rendőrfőnökeként vált hírhedté. Célja a capoeira teljes kiirtása volt. Ironikus módon Sampio kiváló mestere volt a capoierának... Sampio különleges egysége capoeirát tanult, ami lehetővé tette azt, hogy a capoierát gyakorló csoportokat a saját területükön hívják ki harcolni. Egy ilyen incidens alkalmával letartóztattak egy Juca Reis nevű fiatalembert, kinek apját több befolyásos ember pártfogolta a kormányban.

Ennek hatására az elnök krízis csoportot hívott össze, amely nyolc nap és több befolyásos kormánytag lemondása után, a fiú szabadon bocsátásáról határozott. Ettől azt várták, hogy a capoeiristák viselkedése majd megváltozik. De változás nem sok történt, kivéve hogy feketékből hadsereget szerveztek a kormány megdöntésére. Az egységük félelemmel töltötte el a fővárost, a rendőrség pedig hatástalannak bizonyult ellenük.

Ekkor tört ki a háború Paraguay ellen. Hirtelen a törvényenkívüliekből nemzeti hősökké váltak a capoeiristák, hősiességükkel új fejezetet írtak a brazil történelembe. A capoeira gyakorlása még 1920-ig tiltva volt, és Bahia területén, Pedro de Azevedo Gordilho rendőrfőnök irányításával próbálták elnyomni a capoeirát. Gordilho gyakran használta lovasságát ellenük és a legfőbb ellenségükké vált.

Az üldözés hatására, a capoeiristák táncként rejtették el művészetüket, egyben elfogathatóbbá téve azt a társadalom számára. Ebben az időszakban alakult ki, az a ma is élő szokás, hogy "capoeira neveket" adnak az új capoeiristáknak. Erre az igazi identitás, rendőrség előli rejtőzködés adott okot. Volt olyan capoeirista, akinek több álneve is volt, még nehezebbé téve az azonosítást.

Bimba (Manoel dos Reis Machado) mester, az egyik legfontosabb capoierista, felkérést kapott, hogy mutassa be művészetét az elnöknek. A sikeres bemutató után, kezében a kormány engedélyével tért vissza, az első legális capoeira iskola megnyitására (1932). Egy évvel később már nagyobb összeggel támogatta a kormány a capoeira nemzeti sporttá válását. Azóta a capoeira elterjedt az egész világon, és népszerűsége egyre nő. Bimba mester alkotta meg a regional capoeira stílust (Luta Regional Baiana).

A stílus rendszerezettsége válasz volt a huszas években elterjedt felületes utcai capoierára. Az új stílus kihangsúlyozta a capoeira művészeti oldalát. A mester kidolgozta az edző technikákat és finomította küzdő elemeket, önvédelmi rendszerré formálva a stílust. A capoeirába, egy durva harci táncból elemeket vett át (Batuque), amelyeket apjától Luiz Candido Machadótól tanult. A stílus fő újdonsága, egy technika alkalmazásában rejlett cintura desprezada, ami nagyjából annyit tesz: laza csípő.

Ennek a technikának az alkalmazásából következően, vakmerő akrobatikus dobássorozatokat használtak.

Alakjai:

Mestre Bimba,
a capoeira Regional stílusának megteremtője.

Mestre Pastinha,

a capoeira tradicionálisabb Angola stílusának megteremtője.

Mestre Paulao Ceará,

a Grupo Capoeira Brasil egyik alapítója,
az első capoeira nagymester, aki Európában tanítani kezdte a művészetet
capoeira

Capoeira a weben















Bushi - www.bushi.hu © 2009 Minden jog fenntartva! | by robagekis

Live Support